Már nem fáj
már nem fáj
a létezés csendje
az elmúlás hangja
a vágy csodája
s az a perzselő szerelem
mivel egykoron szerettelek.
minap láttam a képed
s boldogan fogadtam
magát a tudatot
mi csak halkan suttogott
semmi sem vagy már
szépséges emlék csupán!