Talán egy nap megérted
nyújtottam feléd a kezem
meg akartalak menteni
magadtól és a totális,
végzetes pusztulástól
de te… élvezed szomorúságod,
mérhetetlen fájdalmad
így a szeretetem sem akartad
sosem érthetsz meg igazán
a szívem sem birtokolhatod tovább.
nyitva az ajtó, menj!
sose nézz vissza, kérlek…